A fa

 

Láttam egy fát,

Erős volt.

Viharban, s bősz szélvészben

Állt a helyén,

Állt csak ott.

 

Megtépázva, meggyötörve,

De viharban megedződve,

Állt ott nappal, állt ott éjjel

Rendületlen hűségében

Állt a helyén,

Állt csak ott.

 

Eső őt megitatta,

Napfény őt megsimogatta,

Anyaföld őt megetette,

Ő gyümölcsét megtermette.

 

Jöhet eső, jöhet szélvész

Gyökere erős, nincs ezért vész.

Nincs vihar, mely kiszaggassa,

Élni fog ő, ez a jussa.

 

S álla helyén,

Áll csak ott,

S édes gyümölcséből

Ő mindenkinek adott.

 

VISSZA